A megrendelők értékelik az odafigyelést - Interjú a Zala ház tervezőjével

Az újonnan a kínálatba került Zala fantázianevű mintaház tervezőjével beszélgettünk.

Czáka Zoltán építész tervezte Zala ház, a „Házat, de gyorsan!” című, szakmagyakorló építészek, illetve építészhallgatók számára meghirdetett titkos építészeti tervezési ötletpályázaton került a legjobbak közé, majd a Leier típusház kínálatába.

De miért indul egy építész egy ilyen pályázaton, és mi a véleménye a célokról és az alkalmazott technológiáról?

Egy típustervnél mindig fontos kérdés, hogy hogyan lehet elkerülni a monoton egyformaságot, hogyan lehet ötvözni a típustervek műszaki-gazdasági előnyeit az egyediségre törekvő építtetői igényekkel. Ennél a típusháznál az egyszerű, visszafogott tömeg lehetőséget biztosít arra, hogy változatos kialakítású „kiegészítőkkel”, földszinti és tetőtéri teraszokkal, valamint pergolákkal és előtetőkkel egyedivé lehessen alakítani az épületet. A Zala fantázianéven a típusház kínálatba került épület megjelenését markánsan meghatározza a földszinti világos és a tetőtéri sötétebb, barna szín alkalmazása. A tervezőnek az volt a szándéka, hogy a nappali zónát, azaz a földszinti aktív tereket árnyalatában is és tömegében is elválassza az éjszakai pihenő zónától. Ennek érdekében az alsó terek a fehér színnel világos, mozgalmas térkapcsolatokat sugároznak, a felső szinten pedig egy visszafogott sötétebb árnyalat jelzi a pihenő funkciót. Ezt az elhatárolást a homlokzati felület enyhe visszaugratása is hangsúlyozza.

Az épület egy földszint + tetőteres, egyszerű tömegű, nyeregtetővel fedett, 140 m2 hasznos alapterületű családi ház. A földszinten egy nappali-étkező-konyha helyiség, a lépcső alatti kamra, előszoba-közlekedő, gardrób, WC-zuhanyozó, valamint egy kívülről is megközelíthető gépészeti-háztartási helyiség helyezkedik el. Ugyancsak a földszinten, az épületben kapott helyet az egyállásos garázs is. A tetőtérben négy hálószoba, közlekedő, gardrób és két fürdőszoba található. Az egyik fürdőszoba, a legnagyobb méretű, célszerűen a szülői hálószobából nyílik. A másik, a közlekedőből nyíló fürdőszoba szolgálja ki a többi hálóhelyiséget, a gyerekszobákat. Érdekes megoldásként ez utóbbi fürdőszobába a használatot könnyítő funkcionális megoldásként egy szennyesruha ledobót helyezett el a tervező.
„Általában igyekszünk a terveinkbe olyan apró figyelmességeket beépíteni, mint például ez a szennyesruha ledobó. Van amikor egy ilyen funkcionális ötlettel, van, amikor valamilyen esztétikai részletmegoldással igyekszünk gazdagabbá tenni a tervet. Ez nagyon jó eszköz az építtetővel való kommunikációban. A megrendelők mindig értékelik az odafigyelést.” – mondta Czáka Zoltán, a Zala ház tervezője. „Az épület kialakításánál arra törekedtünk, hogy oldalhatáron álló és szabadonálló beépítési előírás esetén is elhelyezhető, a gazdaságos kivitelezés érdekében egyszerű, kompakt ház legyen, valamint próbáltam elkerülni a lapos tető használatát, mert az a tapasztalatunk, hogy a magyarországi települések nagyon nagy részén a magastetős forma illik bele a településképbe.”

A tervpályázat bíráló bizottsága értékelésében pozitívumként nevezte meg a földszinti kiszolgálóhelyiségek jó méretezését, a mai igényeknek megfelelő nappali-konyha-étkező formálást és az emeleti alaprajz feszességét, kialakítását. A zsűri külön kiemelte a pályázati anyag igényes, magas színvonalú kidolgozottságát is.
A Czáka Stúdió egyéni vállalkozásnak indult még hét évvel ezelőtt. A kezdetekben alvállalkozóként dolgozott különböző építészirodáknak, de három éve már önálló irodaként működik. A pályázatra benyújtott épületet is egyedül tervezte, állította össze a pályázati anyagot, csak bizonyos szakági munkarészekre vonatkozó kérdésekben kereste meg néhány szakági tervező kollégáját.

A kisebb munkákat általában egyedül tervezi, nagyobb munkák esetén persze bevon kollégákat, akikkel terveztek házakat nemcsak Magyarországra, hanem a határon túlra is. A legkisebb projektje egy sírbolt mintaterv volt, amit a Pécsi köztemetőnek tervezett, a legnagyobb pedig egy nemzetközi pályázatra benyújtott, közönség díjas felhőkarcoló volt. Munkáinak túlnyomó része családi ház, illetve néhány lakásos lakóingatlanok, de portfóliójuk részét képezi egy magyarországi gyógyszergyár fogadóépületének belsőépítészeti terve, hétvégi házak, külföldi helyszínen panzió és wellness központ, továbbá igyekeznek részt venni a hazai építészeti ötletpályázatokon is.

Arra kérdésre, hogy miért tartja hasznosnak típusházak tervezését, a szakember a mai igényből vezette le válaszát. „Van olyan építtetői kör, akiknek hasznos, hogy egy ilyen típustervnél a konkrét kivitelezésre alkalmas tervanyagot kapnak kézhez. Előnyös a tervezhetőség, az, hogy az összes szükséges építési terméket, illetve azoknak túlnyomó részét egyazon gyártótól be tudják szerezni, és így már az első lépésektől kezdve egy olyan átfogó képet kapnak a költségekre vonatkozóan is, ami egyébként ritkaságnak számít.”- magyarázza a szakember, aki szerint a tervezők számára is tartogat kihívásokat egy ilyen pályázaton való részvétel. „Úgy gondolom, hogy egy ilyen jellegű pályázat előnyére válik az építtetőknek, ugyanakkor komoly szakmai kihívást jelent a tervezők számára. Ez a pályázat nagyon jól volt előkészítve és lebonyolítva, csak jót tudok róla mondani. A többi gyártónak is javasolnám hasonló pályázatok kiírását, mert ezáltal jó minőségű termékekből magas szakmai minőségű, példamutató mintaházak tervei készülhetnek el.” – javasolta Czáka Zoltán.

A pályázat során alkalmazott techonológia kapcsán a lehetőségek sokszínűségét emelte ki a tervező, aki elmondása szerint sokféle házat tervezett, sokféle technológiával, a hagyományos falazott épületektől kezdve a könnyűszerkezetes szerkezeteken keresztül az előregyártott betonpanelekig. „Teljesen jók a tapasztalataink a megbízóinkkal: egyre tudatosan választanak alapanyagot, végigondoltan döntik el, hogy miből szeretnék a házukat kivitelezni. Ugyanakkor nagyon sokszor kikérik a véleményünket, hogy melyik anyag, technológia mellett döntsenek. Az ilyen előregyártott nagyelemes építési technológiának egyértelműek az előnyei. Nemcsak, hogy gyorsabban lehet velük építeni, hanem azáltal, hogy vékonyabb falszerkezeteket tudunk alkalmazni, komoly alapterület megtakarítást is el lehet vele érni. Véleményem szerint annak köszönhetően, hogy a Leier rendszerének nem csak a falai, hanem a födémszerkezetei is nagytáblás elemekből készülnek, van egyfajta előnye a nem ennyire részletesen kidolgozott előregyártott rendszerekkel szemben.”

Ismerje meg a Zala házat!

Szerző: Tóth Balázs, építész